Áldott, szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és békés, egészségben és sikerekben bővelkedő új esztendőt kívánunk a Torday-Kongó Expedíció és Projekt csapata nevében!

Holiday Greetings and Best Wishes for a New Year of Happiness in a world of peace! Crew of the Torday-Congo Expedition and Project

Nous vous souhaitons un très Joyeux Noël ainsi qu'une Merveilleuse Nouvelle Année pleine de bonheur! Equipe Projet Torday-Congo Expedition et Projet!  

A képen látható, autentikus kuba mintákkal díszített faragott karácsonyfadíszek Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaság készültek. / These wooden christmas ornaments were made in Kinshasa, capital of the DR-Congo and are decorated with kuba motives.

Tordayról Kongóban- másodszor!

2011 december elején egy, a Torday-Kongó Projekthez nem kapcsolódó munka kapcsán Kinshasában jártam. Rövid idejű kongói tartózkodásom során sikerüt időt kerítenem és sikeres találkozókat bonyolítottam több, a Torday-Kongó Projekthez kapcsolódó személlyel és intézménnyel.

Az expedíció blogjának olvasói talán emlékeznek, hogy Professzor Lofoli rendkívül fontos szerepet játszott a projekt előkészítésében. Jó érzés volt átadni neki, majd együtt lapozgatni vele a könyvünket, amelyet közös gyermekünknek érzek és így dedikáltam: "Prof. Lofolinak, a Torday-Kongó Expedíció igaz tagjának, akinek tanácsai és kapcsolatai nélkül az expedíció nem jöhetett volna létre. Örökös, hálás köszönet neki mindazért a segítségért és támogatásért, amit nyújtott." Külön öröm volt számomra, hogy a bolgár tv-nek közösen nyilatkozhattunk. A 20 perces dokumentumfilm linkjét megosztom kedves honlaplátogatóinkkal, amint elérhető lesz.

A Kongói Nemzeti Múzeumok Intézetében az igazgatóhelyettessel, Henry Bundjoko művészettörténésszel és Charles Ngwabwanyi Kundával egyeztettünk. A 2010 decemberében  a Palais du Peuple-ben nagy sikerrel bemutatott Kongó- Torday Emil nyomában kiállítás kapcsán (http://www.afriport.hu/hirek/4872-vissza-afrikaba.html) az intézmény vetette fel a projekt folytatásának lehetőségét és szükségességét. Közös elképzelésünk a kiállítás második verziójának elkészítése könnyű, mobil tartószerkezettel, kicsinyített méretű fotográfiákkal, a szövegpanelek négy legelterjedtebb kongói nyelvjárásra való lefordításával (lingala, kikongo, tshiluba, szuahéli). Tervünk szerint a Kongó- Torday Emil nyomában kiállítás kongói verziója vándorkiállításként Kongó több nemzeti múzeumában bemutatásra kerülne (Kinshasa, Boma, Kananga, Kisangani, Lubumbashi etc.). A közös munkát a projekt kidolgozásával és a költségvetés összeállításával valamint támogatószerzéssel folytatjuk,  terveink szerint kora tavasszal. Bízom benne, hogy a kiállítás, Torday híre és munkássága, valamint a régmúlt és a jelen Kongóját bemutató kiállításunk vissza fog tudni jutni a kongói emberekhez, Kongóba. Számomra ez a projekt akkor lehet teljes, ha az általunk gyűjtött és feldolgozott ismeretanyagot vissza tudjuk juttatni a kongói emberekhez, ismereteik és kulturális értékeik gyarapítására. Bízom benne, hogy egyszer megvalósul a projekt, és a kongói múzeumok kiállítótermeiben kongói általános- és középiskolás csoportok tucatjai fognak Torday életművével , a kisangani vagenyákkal, a gungui nemzeti fesztivállal, a kuba királysággal találkozni.

A jelenleg egy kongói fotóművész, Jean Depara (http://www.caacart.com/pigozzi-artist.php?i=Depara-Jean&bio=en&m=44) munkásságát bemutató Francia Kulturális Központnál (http://www.ccf-kinshasa.org/) is jártam egy rövid, de annál hatékonyabb tárgyalás erejéig. A központ felajánlotta, hogy amennyiben a projekt visszatér Kinshasába, szívesen befogadja kiállítóterében azt, sőt ingyen konferenciatermet, logisztikai kapacitást, kommunikációt is biztosít kapcsolódó filmbetutató, előadás vagy konferencia lebonyolításához.

Az UNESCO kinshasai irodájával is felvettem a kapcsolatot. Sajnos az irodavezető külföldi távolléte miatt ez nem volt túl sikeres, de azért egy Kongó könyvet sikerült ott hagynom az asztalán..

Írta: Szilasi Ildikó Hermina, 2011 december

Kamoni Lissa, a vagenya képviselő emlékére

Jean-Marie Kamoni Mokota Lissa,  vagenya származású ügyvéd, Kisangani választott országgyűlési képviselője 2011. április 21.-én, a kinshasai parlamentben egy parlamenti ülésen hirtelen rosszullét következtében elhunyt. Politikus társai, a vagenya közösség és Kisangani város Makiso  kerületének lakói közös fájdalomban osztozva és mély megrendüléssel kísérték örök nyughelyére Kamonit, vagenya őseihez. A gyászolók fájdalmában osztozunk, a Torday-Kongó Expedíció csapatának részvétnyilvánítását Lofoli továbbította a vagenya közösség felé.

A 2009-es Torday-Kongó Expedíció során Professzor Lofoli hozta össze csapatunkat Kamoni ügyvéd úrral Kinshasában. A rendkívül segítőkész és munkánkat mindenben támogató fiatalembernek köszönhetjük, hogy a vagenyák olyan nyitottan és barátságosanfogadtak bennünket. Kamonira, szívélyes ajánlólevelére emlékezem, amelyben azt írta: "Ez a magyar csapat ősei, Torday Emil nyomában jár nálunk. Torday a vagenyák barátja volt. Legyetek Ti is ennek a magyar csapatnak a pártfogói, segítsétek őket mindenben."

Kamoni gondolatai, hangja  a vagenya halászokról forgatott rövidfilmünkben, ahogy emlékünkben is örökre megmarad:

http://www.youtube.com/watch?v=3GGnYhhwWZA

Pozderka Ivettel Szilasi Ildikó Hermina beszélgetett néhány perc erejéig a Kossuth Rádió Szombat reggel műsorában, 2011 december 10.-én! Az interjúrészlet meghallgatható az alábbi linken:

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2011-12-10

06:00-s felvétel,  54:35-57:20.

Ivett Pozderka and Ildikó Hermina Szilasi in a few minutes lenght interview on Radio Kossuth 10 December 2011. To listen click here:

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2011-12-10

Click 06:00, 54:35-57:20.

Egyedi, elegáns, értékteremtő!

Ajándékozzon afrikai hangulatot karácsonyra!

Most jelentős kedvezménnyel, egyedi, elegáns és értékteremtő karácsonyi ajándékkal lepheti meg céges partnereit vagy családtagjait. A könyv megvásárlásával az Afrikai-Magyar Egyesület afrikai programjait támogatja, 50 darab  vásárlása esetén hirdetést vagy kommunikációt is elhelyezhet az albumban, egyedi tervezésű könyvjelző vagy képeslap formájában.

Az akció részleteiről és a rendelés menetéről itt tájékozódhat:

Tájékoztató

Megrendelőlap

A Ki a legjobb Gitenga és A művészet nem vész el, csak átalakul című dokumentumfilmek nagy sikerrel bemutatásra kerültek a Román Antropológiai Társaság Éves konferenciáján Bukarestben, 2011. szeptember 22.-én.

A konferencia programja innen tölthető le: http://www.antropo.ro/programSACR2011.pdf

Kongó száz éve és ma, Kongó Torday Emil nyomában. A Kongó- Torday Emil nyomában című könyvet Lóránt Attila fotográfus és Reisinger Dávid operatőr mutatja be szeptember 2.-án, pénteken, 17 órától a Millenáris Park B .épületében, a Nyelvparádé keretin belül. Képvetítéssel egybekötött előadásukban személyes élményeiket osztják meg az érdeklődőkkel Kongóról, és a Torday-Kongó Expedícióról. Mesélnek a vagenya halászokról és a Kuba királyságról, Kongó borús és szép oldaláról, és arról az alkotói folyamatról, amely a Torday-Kongó Projekt keretében máig tart.

A helyszínen a 216 oldalas, Lóránt Attila és Torday Emil fotográfiáival illusztrált, az Afrikai-Magyar Egyesület kiadásában megjelent könyv kedvezményes áron lesz megvásárolható a könyvbemutató alkalmából.

A szerzők a könyvről- videó:
http://www.youtube.com/watch?v=9YrtnlB9DuQ&feature=player_embedded

A Nyelvparádé- Afrika Napok tervezett programja itt tekinthető meg:
http://www.nyelvparade.com/hu/tarsrendezvenyeink/afrikai-napok-programja/

2011 július 3.-án hajnali két órakor hosszas betegség után idős korában elhunyt Bawoto Mbweki, Kwete Mbokashanga kuba király szülőanyja, a király távollétében a Kuba Királyság legfelsőbb döntéshozója és vezetője.

Az anyaági leszármazáson alapuló busongó tár­sadalomban a legmagasabb köztiszteletben álló személy a király édesanyja volt. Elhalálozása óriási veszteség és mély fájdalom a Kongói Demokratikus Köztársaság utolsó királyságának alattvalói számára. A gyászidőszakra a királyi családból aki csak tud, visszatér Mushengébe, a Kuba Királyság fővásosába, a királyi család székhelyére. Kongóból, Európából és az Amerikai Egyesült Államokból egyaránt érkeznek családtagok. Információink szerint Mushengében tartózkodik többek között Dieudonné Mbakama Kien kuba herceg is, a Kongó- Torday Emil nyomában című könyv előszavának írója, szociológus, a kuba kultúra féltő őrzője.

A több napon át tartó gyászszertartás során az uralkodó család tagjai, az alattvalók és a tanácsosok, úgynevezett kolomók hagyományos ünnepi viseletben virrasztanak és táncolnak több napon és több éjszakán át. A résztvevők napokig virrasztanak és böjtölnek, az asszonyok siratóénekeket jajgatnak, a férfiak és elöljárók művészien kikészített maszkos - rituális öltözetben idézik meg az ősöket. A királynő koporsójára a tisztelet jelképeként több méter hosszú, pazar relikviákat és a rafipálma rostjából készített szőtteseket hordanak. A busongók hite szerint fontos, hogy a lehető legnagyobb pompával és tisztelettel vegyenek búcsút a halottól- ezáltal a halott lelke is békében távozik az ősökhöz.

A 2009-es Torday-Kongó Expedíció csapatának tagjai telefonon nyilvánítottak részvétet a királyi család tagjai és a mushengei lakosok számára. Üzenetünket Roger Ishamalangenge barátunk adta át. Mélyen osztozunk a gyászolók fájdalmában, lélekben velük vagyunk, hiszen Bawoto Mbweki személyében csodálatos asszonyt ismerhettünk meg 2009-es augusztusában, aki a csapat munkáját a Kuba Királyság területén maximálisan támogatta és segítette.

"A sűrű erdőségben kanyargó Kasai és Sankuru folyók közötti területen fekszik Kongó egyik utolsó királysága, a Kuba Királyság. A királyság fővárosa, Mushenge lélekszámát tekintve nem több egy néhány ezer főt számláló falunál. Kellemes, pálmafás környezet, bambusz szerkezetű, agyagtéglából készült, banánlevéllel ügyesen fedett kunyhók alkotják. A több, mint húsz különböző alcsoportból álló kuba népcsoport területére kiterjedő királyság fővárosában él a vezető busongó dinasztia valamint a nagy tiszteletnek és gazdagságnak örvendő kuba király, Kwete Mbokashanga több tucat feleségével, hercegi és hercegnői címet viselő fiú- és lány gyermekeivel, valamint lánytestvéreinek gyermekeivel. Bár az elmúlt száz évben az állami hatalom megerősödésével a királyi hatalom meggyengült, a kubák számára a király szent személy és ngesh azaz természetfeletti erővel rendelkező szellem. A király a föld istene, a föld termékenységének ura, hatalmas, összetartó erő, akinek mindennapi életét rítusok tucatjai határozzák meg. Ahogy hűséges és megbízható barátunk, a királyi család által kirendelt kísérőnk, Roger Ishamalangenge fogalmazott: „Akármi történjék, a király mindig a királyság feje marad. Ő az első ember itt, nagyon fontos számunkra.” A király szülőanyja, Bawoto Mbweki a kuba társadalom egyik legnagyobb becsben tartott személye, a király távollétében a legfőbb döntéshozó, akinek működését bölcs tanácsadók, a kolomók segítik. Bár a királyság bír romantikus, meseszerű motívumokkal, ahogy a legtöbb kultúra, a kubáké is folyamatos változásban van. A globalizáció csápjai és a modernizáció hatásai még Kongó szívébe, erre az infrastrukturálisan nehezen megközelíthető területre is eljutnak. A király idős, rövid ősz hajú, kellemes hangú és elegáns megjelenésű édesanyja afrikai motívumokkal díszített textilruhát és egy Európából kapott olasz divatmárkás fejkendőt viselt. Helyi szokás szerint hat darab, lassú ritmusú tapssal köszöntöttük az anyakirálynőt, aki egy gyönyörű, rombusz mintákkal díszített, rafiából szőtt gyékényen előre nyújtott lábbal és egyenes tartással ülve fogadta, majd hasonló módon, tapssal viszonozta köszöntésünket. „Fiam, a király beteg, gyógykezelésen tartózkodik Brüsszelben.” – mesélte nekünk. „Mobiltelefonon tartjuk a kapcsolatot. Legtöbb gyermekem és unokám Kinshasában vagy külföldön él, Londonban, Párizsban, Kanadában.  Többen közgazdászként, orvosként, ügyvédként dolgoznak. Gyakran visszalátogatnak Mushengébe.” Meg is értjük, hogy a kuba királyi család tagjai közül többen előszeretettel térnek vissza, hiszen sehol a világon nem részesülhetnek abban a megbecsültségben és tiszteletben, mint azon a földön, ahol felmenőik hatalma jogosítja fel őket az uralkodásra."

Kaland és kutatás – megemlékezés egy magyar Angola-kutatóról, Dunaföldváron

Hosszú évtizedes kutatómunka és szakmai felkészülés előzte meg annak a kiállításnak a létrehozását, amelyet szakmai konferencia és ünnepi megnyitó kísért június 10.-én pénteken a dunaföldvári Vármúzeumban. Sebestyén Éva és a dunaföldvári Városi Művelődési Központ együttműködéséve , több támogató és társszervező hozzájárulásával születethetett meg az a kiállítás, amelynek célja Magyar László életútjának és munkásságának bemutatása. A szövegrészekben, térképekben bővelkedő kiállítás részleteiben, több aspektusból, Magyar László életútjának több állomásán keresztül mutatja be az Angolában 17 évet élt kutató nagyszerű munkásságát.

Az Afrikai-Magyar Egyesület munkatársaihoz kötődik két kiállítási elem, az angolai dél-kunenei ún. kvanyama népcsoport tárgyi kultúráját bemutató gyűjtemény, valamint a kongói Paula Mama konyha installációja, amely a 2009-es Torday-Kongó Expedíció során került felgyűjtésre. A kiállítási elemeket Szilasi Ildikó Hermina afrikanista, antropológus hozta létre, a Paula mamáról szóló rövidfilmet Reisinger Dávid készítette.

A kongói Paula Mama konyhájának létrehozásában közreműködtek:

Afrikai-Magyar Egyesület; Charles Ngwabwanyi Kunda; Eltűnőfélben Lévő Kultúrák Egyesülete; IMNC – L’Institut des Mucées Nationaux du Congo; Louison Henyang Engang, Lóránt Attila, Maman Constantin, PADECOR- Programme d’appui au développement des communautés rurales; Reisinger Dávid; Szilasi Ildikó Hermina; Szilasi László; Torday-Kongó Expedíció résztvevői és támogatói; Willy Henyang.