Torday Emil 1875. június 22-én született Budapesten. 1895-ben Brüsszelbe költözött, ahol öt éven át banktisztviselőként dolgozott. A földrajz- és a néprajztudományok érdekelték, Henry Morton Stanley és Livingstone könyvei lelkesítették.

1900 márciusában Kongó Szabad Állam fővárosába, Bomába érkezett. Első, négyéves kiküldetése keletre, Katangába szólította. Húsz nap alatt hajózott fel a Kongó folyón Stanleyville-ig (ma Kisangani). Leevezett a Stanley-zúgókon a nagyszerű vagenya evezősökkel, s ezzel életre szóló élményt szerzett. Belga köztisztviselőként négy évet dolgozott Katangában. Felfedezőutakra indult, vadászott, a luba népcsoport területén élt, elsajátította nyelvüket (Torday kutatóútjai végére hét másik kongói nyelvjárást is megtanult). Marungu helységnél azonosította a Livingstone által a Tanganyika-tó partján megjelölt Akalonga-fokot, ezáltal földrajzi felfedezést tett.

Az archív fotográfia a British Museum jóvoltából került felhasználásra.

1905–1906-ban, második kongói útján a Kasai Társaság megbízásából beutazta a Kwango és Kwilu közötti területet az angolai határig, hogy kereskedelmi érdekeltségeket és új telephelyeket találjon a társaság számára.

„Megkaptam szívélyes leveled. Csak egy pár mondatot írok, mivel roppant fáradt vagyok a nagy úttól: több mint egy hónapja sátrazom és napi húsz mérföldet gyalogolok.”

(Részlet Torday Emil T.A. Joyce-nak írt leveléből. 1906. szeptember 15., Luchima)

Első kisebb értekezései ekkor születnek meg a mbala, mbuun, yansi, hungaan, kwesi és yaka népekről. Tordayt a lokális gazdasági és kereskedelemi rendszerek érdeklik, a fizetőeszközök kezdetleges formáiról (például a dzsimburól) alapos jegyzeteket készít.

1907–1909 között tette meg harmadik, tudományos szempontból legjelentősebb kutatóútját a British Museum megbízásából. Melville William Hilton-Simpson végig, Norman Hardy festőművész egy szakaszon elkísérte. A kutatóexpedíciót Torday és Hilton-Simpson fotográfián is dokumentálta. (A kiállításon bemutatott fotográfiák többségét ebből az anyagból válogatták az alkotók.) Hosszabb lélegzetvételű kutatást végzett többek között a Kuba Királyság fővárosában a busongóknál és a királyság keleti részén élő ngongóknál. Torday szorgalmasan küldte haza tárgygyűjteményét és jegyzeteit Thomas Athol Joyce, a British Museum munkatársa számára. Míg Torday Kongóban kutatott és írt, Joyce könyvtári háttérkutatásokat végzett, és összerendezte Torday jegyzeteit publikálásra. Kettejük neve alatt több tudományos publikáció, majd monográfia jelent meg.

„Ajánlva küldök jegyzeteket a batetelákról. Remélem, tetszenek. Mivel kifogásoltad a kézírásom, most Simpsonnak diktáltam. Fotográfiákat is csináltam, azokat is küldöm hamarosan… Hardy több vázlatot készített az asszonyok tetoválásairól, a rajzokat majd Európában fejezi be. Hat dobozt küldök ma a British Museum számára a Kasai Társasággal, akik a számlát Mr. Read-nek fogják küldeni. Hamarosan küldöm a szótárat is. Megkaptad a kuba tárgyakat?”

(Részlet Torday Emil T. A. Joyce-nak írt leveléből. 1908 eleje, Mokunji)

Az archív fotográfia a British Museum jóvoltából került felhasználásra.

A harmadik expedíció utolsó részében bejárta a Kasai és Loange folyó közötti, akkor még ismeretlen területet. Tordayt útja végén egy orrszarvú támadta meg, emiatt holtáig mankóval járt, s többé nem tért vissza a szeretett Afrikába.

Londonban telepedett le, tudományos, irodalmi és múzeumi munkát végzett. A Királyi Embertani Intézet és a Folkllór-Társaság választmányi tagja, a londoni egyetem antropológiai társaságának alelnöke, a Philadelphiai Egyetemi Múzeum Kongó-gyűjteményének kutatója, a Magyar Földrajzi Társaság levelező tagja, a londoni magyar közösség egyik vezetője egyénisége volt. Torday Emil 1931. május 9-én halt meg, ötvenhat évesen. Életművét közel hatvan publikáció, kilenc könyv, több mint háromezer leletből álló néprajzitárgy-gyűjtemény és fotográfia örökíti meg.

Az archív fotográfia a British Museum jóvoltából került felhasználásra.

Hasznos linkek, olvasmányok:

Torday Emil 1913-ban jelentette meg Londonban személyes emlékeit, feljegyzéseit több évig tartó kongói barangolásairól Camp and Tramp in African Wilds címmel. A teljes könyv olvasható az Interneten. Kattintson ide az olvasáshoz!

Hilton-Simpson Torday Emil utastársa volt harmadik, 1907-1909 között tartó kutató-expedícióján. Hilton-Simpson a két éves út során írt naplójából könyvet adott ki Land and Peoples of the Kasai címmel 1911-ben. A könyv scannelt verzióban vagy online teljes terjedelmében olvasható az Interneten. Kattintson ide az olvasáshoz!

Egy harmadik fontos mű, amely tejes terjedelmében olvasható a neten angol nyelven: George Grenfell and the Congo; a history and description of the Congo Independent State and adjoining districts of Congoland, together with some account of the native peoples and their languages, the fauna and flora; and similar notes on the Cameroons and the island of Fernando Pô, the whole founded on the diaries and researches of the late Rev. George Grenfell, B.M.S., F.R.G.S.; and on the records of the British Baptist Missionary Society; and on additional information contributed by the author, by the Rev. Lawson Forfeitt, Mr. Emil Torday, and others (1908) Kattinson ide az olvasáshoz!

Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója Torday Emil utazásai és tudományos tevékenysége a Kongó-medencében címmel megjelent tanumánya itt olvasható:

Torday néhány fontosabb könyve és publikációja, a tejesség igénye nélkül:

Torday E.
1925b Causeries Congolaises. Brussels, Vronant.

TORDAY E.
1929d „Azande folklore.” Man 125: 164.

TORDAY E.
1930a African Races. London, Williams and Norgate.

TORDAY E. – JOYCE, T. A.
1906a „Notes on the Ethnography of the Ba-Yaka. With Supplementary Notes on the Ethnography
of the Ba-Mbala.” Journal of the Royal Anthropological Institute 36: 39-59.

TORDAY E. – JOYCE, T. A.
1906b „Notes on the Ethnography of the Ba-Huana.” Journal of the Royal Anthropological
Institute 36: 272-301.
TORDAY E. – JOYCE, T. A.
1907a „Notes on the Southern Ba-Mbala.” Man 7: 81-84.

TORDAY E. – JOYCE, T. A.
1907b „On the Ethnology of the South-Western Congo Free State.” Journal of the Royal
Anthropological Institute 37: 133-156.

TORDAY E. – JOYCE, T. A.
1911 Notes ethnographiques sur les peuples communement appelés Bakuba ainsi que sur les
peuplades apparantées les Bushongo. Brussels, Musée du Congo Belge.

TORDAY E. – JOYCE, T. A.
1922 Notes ethnographiques sur les peuplades habitant les bassins du Kasai et du Kwango
orientale, peuplades de la forêt, peuplades des prairies. Brussels, Musee du Congo
Belge

TORDAY, Emil
1923 Bolyongások Afrikában. Három utazás az egyenlítő vidékén +
Budapest, Világirodalom

TORDAY, Emil
1924 Afrikai emlékek. Egy Afrika-kutató naplójából
Budapest, Világirodalom